A(z) Növények pszichoaktív anyagai- Hallucinogének: Peyot, Iboga, Salvia,… cikk, először a Sámánok és Entheogének oldalon jelent meg.
Növények pszichoaktív anyagai – Hallucinogének
Összeállította: Dr. Juhász Miklós, SZTE Növénybiológiai Tanszék, Szeged 2013. június
Alucinor: badarságot mond, fecseg, ábrándozik, álmodozik. A hallucinogének kis dózisban nagyfokú érzékcsalódást, képzelgést előidéző, hangulatmódosító, de öntudatvesztést nem okozó szerek. A hallucinogéneket három nagy kategóriába lehet besorolni: pszichedelikus, disszociatív és deliriáns drogok. Ezek közös jellemzője, hogy szubjektív változásokat képesek előidézni az embernél az érzékelés, a gondolkodás, az érzés és a tudat terén.
A természeti népek évezredek óta használtak pszichedelikumokat, a közép-amerikai indiánoktól kezdve a szibériai sámánokig. E hatások elérése évezredek óta része az ember életének. A legtöbbször valamelyik növényből nyerték a hallucinálást előidéző anyagot. Újabban, a kémia fejlődésével a szintetikusan előállított hallucinogén drogok készítése és használata került előtérbe. Jelen munkában a növényi eredetű hallucinogénekről adunk összefoglalást.
Klasszikus hallucinogének
Pszichedelikus, pszichomimetikus szereknek is nevezik az idetartozó anyagokat. A két fogalom között különbséget kell tennünk:
(a) a pszichedelikus szerek az érzékelést fokozó, a tudatot kitágító, a belátást fokozó anyagok;
(b) a pszichomimetikus szerek a természetes pszichózishoz hasonló tüneteket kiváltó anyagok.
A pszichedelikus növények és gombák általában 5- HT2A receptor agonisták, hatóanyagaik a triptaminok: alfa-etiltriptamin (AET), alfa-metiltriptamin (AMT), bufotenin, dietil-triptamin (DET), dimetil-triptamin (DMT), dipropil- triptamin (DPT), béta-karbolin, metoxi-dimetil-triptamin (MeO-DMT).
Triptamint tartalmazó növények
A látnokszőlőt (Banisteriopsis caapi) betegségek kezelésére is használják, de fő szerepe, hogy hozzáférést biztosít a látnoki világ felé. Fő összetevője az amazóniai bennszülöttek ayahuasca néven ismert szent gyógyszerének, amit évezredek óta használnak, mint ősi, sámánisztikus anyagot. Az ayahuasca gyógy- és mágikus ital, amelyet két vagy több különleges növényfajból lehet előállítani, és mély szellemi, fizikai és lelki hatásokat fejt ki. Az egyik ilyen növény a hatalmas, fás kúszónövény, a caapi szőlő, a másik a chacruna, a hánytatógyökér (Psychotria viridis), melynek leveleit összefőzik a feldarabolt szőlő liánokkal. Az ayahuasca triptamin-alkaloidokat tartalmaz, a leggyakrabban dimetiltriptamint.
A virola az Orinoco vízgyűjtőjében élő indiánok kedvenc fája. A fa vörös kérgéből nyert darabokból gyantát olvasztanak ki, melyet porrá zúznak és az erősen hallucinogén anyagot a mágikus vallási rituálék során tubák formájában beszippantják. Vegetatív hatásai: hányinger, nyálfolyás, a pupilla kitágulása, vérnyomásemelkedés és verejtékezés.
A vilca és a yopo az Anadenanthera pillangósvirágú nemzetség képviselői. A babalakú magvaikat megőrlik, kezelik. Ekkor a bufotenin aktivizálódik és hallucinogén hatást vált ki. Ezeket is tubák formájában szippantják az orrba. Ünnepélyes rituálék kellékei a Karib-térségben.
A jurema egy mimózafaj, amelynek gyökérkérgéből vontak ki dimetil-triptamint. Főként Bolíviában és Mexikóban kultivált növény.
Kannabisz
A kender (Cannabis sativa) azon alfajait soroljuk ide, amelyek a tetrahidrocannabinol (THC) néven ismert hatóanyagot tartalmazzák. Ezeknél a drogot a szár, a levelek és a virágok is tartalmazzák, legnagyobb töménységben a nőnemű virágokban találhatók. Szárított állapotban általában cigarettába keverve szívják el, ez szerepel a köznyelvben marihuána (nálunk fű) néven.
A szervezetbe került kannabisz a véráramon keresztül hamar bejut az agyba, ahol az ún. kannabisz receptorokon keresztül fejti ki hatását. A THC legnagyobb koncentrációban a hasisban fordul elő. Ez egy gyantaszerű anyag, amely a nővirágok csúcsainak mirigyszőreiben képződik, és megszárítva kb. tízszer több hatóanyagot tartalmaz, mint a levelek.
A kannabiszok hatása némileg az ópium-származékokéra emlékeztet, de annál valamivel gyengébb. Fájdalomcsillapító és euforikus, vagy szedatív hatásukat régóta ismerték és rákos betegeknél használták.
Fenetilamint tartalmazó növények
Ezek mind a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartoznak, hatóanyagaik is nagyon hasonlóak.
A Mexikótól Texasig őshonos, lassan növő Lophophora williamsii kaktusz levágott és megszárított koronájából szeletelt, korong alakú peyote elfogyasztása kaleidoszkópszerű víziókat, sajátos szinesztéziát idéz elő. Használata nemcsak sámánisztikus rituálékban, hanem gyógyszerként is elterjedt volt. (Az Andok indián törzsei az egyik rokon fajt, a San Pedro kaktuszt alkalmazták hasonló célokra.) A peyote alkaloidjai közül a legtöbben csak a meszkalint (3,4,5-trimetoxi-béta-fenetilamin) ismerik, a többi kb. 60 vegyületet figyelmen kívül hagyják.
A peyote hatása a sokféle alkaloid miatt kiszámíthatatlan. Nem party-drog. Fogyasztása után egy órával általában kellemetlen fizikai hatások (hányinger, hányás, légzési nehézség, izomgörcs, gyors szívverés stb.) lépnek fel. Ezután kezdődik a megváltozott tudatállapot, amely 6–12 órán át tart. A peyote által előidézett tudatállapotra a hallucinációknál jellemzőbb az énkép és a világról alkotott nézetek megváltozása, összeomlása. A dokumentált kísérletek szerint gyakori az az érzés, amikor az egyén kilép önmagából és a végtagjait valaki más mozgatja.
Ergot-alkaloid tartalmú növények
Az ergot-alkaloidok egy növényi kártevő gomba, az anyarozs (Claviceps purpurea) hatóanyagainak elemzésekor váltak ismertté. E mikrogomba az egyedfejlődése során a gabonafélék kalászában lévő fiatal termőket fertőzi meg és egy sötétlila, vastag képlet, a varjúköröm keletkezik. Amikor ezt régen együtt őrölték meg a gabona többi részével, akkor rosszullétek jelentkeztek. Az anyarozs-alkaloidák szerkezetének megismerése után egy hatékony hallucinogént szintetizáltak. Ez volt a lizergsav-dietilamid, ismertebb nevén az LSD. Az LSD hatásai kiszámíthatatlanok. Az „utazás”-nak nevezett emocionális hatások lehetnek jók vagy rosszak. Skizofréniára vagy depresszióra em- lékeztető tünetek is előfordulnak.
A karácsonyi szőlő egy évelő kúszó szulákfaj, gyakran dísznövényként ültetik. A magvait a sámánok is használják a gyógyító gyakorlatban és rituálékon.
Az Argyreia nervosa egy évelő kúszó szőlő , amely őshonos a indiai szubkontinensen és világszerte számos területen, többek között Hawaiin, Afrikában és a Karib-térségben. Magvai ergot-alkaloidokat (chanoclavint, lizergolt, ergotmetrint és ergint) tartalmaznak.
A hajnalka magvai, szőlőszerű szára, virágai és a levelei ergot-alkaloidokat tartalmaznak. Ezeket évszázadok óta használják a mexikói indián kultúrákban, az aztékoknál is, mint tlitliltzin .
Az álomhozó fű egy amerikai árvalányhaj-faj, amely gyakran fertőzött egy Acremonium gombával, ami LSD-t és más rokon vegyületeket tartalmaz. Ha fertőzött a fű, álmosságot és kábultságot idéz elő a legelő lovaknál.
Ibogain tartalmú növények
Az iboga (Tabernanthe iboga) évelő esőerdei cserje, hallucinogén, kis adagokban stimulálja a központi idegrendszert, de nagyobb mennyiségben víziókat vált ki. Központi pillére a Bwiti nevű spirituális gyakorlatnak Nyugat- és Közép-Afrikában (főként Gabon, Kamerun és a Kongói Köztársaság területén), ahol a növény alkaloid tartalmú gyökereit használják fel. Ibogát fogyasztanak masszív dózisban a beavatottak e spirituális gyakorlat alkalmával, de rendszeresen fogyasztják kisebb adagokban az éjszakai rituálék és törzsi táncok során is.
A Voacanga africana fa a trópusi Afrika nagy részén előfordul és széles körben termesztik az egész térségben, a gyökér- és fakérge, a levelei és a termése miatt. Használják a hagyományos orvoslásban is. A gyökérkérge jó fáradtság ellen, a dobosoknál és a vadászoknál növeli az állóképességet, nagyobb dózisban mágikus és vallási célokra használják. A sámánok lenyelik a gyökérkéreg darabkáit, mint agyi stimulánst és a magokat is megeszik látomások elérése céljából.
Disszociatív szerek
A disszociatív szerek ketamint, fenciklidint, dextromet-orfánt és dinitrogén-oxidot tartalmazhatnak. A disszociatív tünetek közé tartozik a zavar vagy kompartmentalizáció a szenzoros bemenetnél, de okozhatnak derealizálódást is, vagyis azt a felfogást, hogy a külvilág álomszerű vagy irreális. Egyéb disszociatív élmények közé tartozik a deperszonalizáció, ahol az érzés leválik a testről, irreálissá válik, és képes megigyelni az egyén a saját tevékenységét, de nem tudja aktívan ellenőrizni; képtelen felismerni az ember önmagát a tükörben, miközben racionális tudat az, hogy a kép a tükörben az ugyanaz a személy.
Látnokzsálya
A legismertebb faj, a látnokzsálya hatóanyaga, a szalvinorin A, egy neoklerodán típusú terpenoid, tehát nem alkaloida (nem is tartalmaz N-atomot). Toxicitása alacsony, de alacsony az addiktív potenciálja is, mivel κ-opioid agonista. A látnokzsálya jellegzetes fogyasztási módjai: friss vagy szárított – keserű – leveleinek rágcsálása, a felvágott vagy feldarabolt friss levelek kipréselt nedvének ivása, a szárított levelek szívása pipából vagy cigarettaként, a szárított és felaprított levelek gőzeinek inhalálása, tiszta szalvinorin A inhalálása.
Muszkarin-tartalmú gombák
A légyölő galóca a világ egyik legősibb és valószínűleg legerősebb entheogénje, főleg észak-európai, szibériai sámánok használták. A legtöbb esetben csak hiedelem az, hogy minden légyölő galóca halálos. Többségük csak nagyon nagy mennyiségben az, viszont sokan, akiknek még nem volt pszichedelikus élményük, gyakran hiszik, hogy az állapot, amibe kerültek, mérgezés. Ázsia észak-keleti részében igen kedvelt és drága portéka; száraz állapotban levesbe vagy szeszes italba teszik; az ilyen leves vagy szeszes ital aztán szintén bódító. A testi erőt, valamint a szellemi frissességet fokozza, de az embernek emellett egyes tárgyak nagyságáról és távolságáról is téves fogalmai támadnak. Kis adagban élvezve vidámmá, frissé és mozgékonnyá tesz; nagyobb mértékben fogyasztva azonban görcsös bántalmak jelentkeznek, sőt halált hozó is lehet. A kamcsatkaiak és Szibéria más észak-keleti népei a légyölő galócát többre becsülik a pálinkánál, mert hatása tovább tart. Ünnepeikről nem hiányozhat a légyölő gomba. Hatása más, mint a pszilocibin, az LSD vagy a meszkalin hatása. Jellemzője, hogy a látótér „élő minőséget” ad az élettelen tárgyaknak, hallási hallucinációk és egyfajta nagy lelki nyugalom és tisztaság lesz úrrá a fogyasztóján. Eufória, ataxia és érzékszervi változások jellemzik.
Deliriánsok
A felhasználónál delíriumot, szélsőséges zavarokat idéznek elő, amikor képtelenek irányítani a dolgaikat.
Tropán-alkaloid tartalmú növények
Ezek a fajok (3. táblázat), a szerecsendió kivételével, a burgonyafélék (Solanaceae) családjának képviselői, olyan – a gyógyászatban is évszázadok óta használt – tropán-alkaloidokkal, mint a szkopolamin, a hioszciamin és az atropin.
A nálunk csak dísznövényként kultivált angyaltrombita hagyományosan használt számos dél-amerikai bennszülött kultúrában gyógyászati készítményként és rituális hallucinogénként fekete mágia esetén.
A csattanó maszlag esetén az egész növény mérgező, de a magok a legerősebben. A szokásos következményei a félhomályos látás, a pupilla kitágulása, a szédülés és a delírium. Erőteljesebben hat az agyban, mint a nadragulya (Atropa belladonna), és nagyobb delíriumot is nyújt. A magjai több esetben halált okoztak.
A bolondító beléndek virágzó növényének alkoholos kivonatát használják, főként homeopátiás célokra. Érdekessége, hogy az emberre mérgező, de a sertésekre nem. (Főzetét már Kleopátra is használta az általa készített mámorító borok részeként.)
A mandragóra friss vagy szárított gyökere hallucinogén és narkotikus alkaloidokat (atropin, hioszciamin, szkopolamin, szkopin és cuscohygrin) tartalmaz.
A szerecsendió, muskátdió (Myristica fragrans) indonéziai eredetű, a szárított és őrölt magjából készült kivonat furcsa élvezeti szer. Nagy adagjainak (10–20 gramm) eufóriás és hallucinogén hatása a fogyasztás után 2–6 órával alakul ki. Kellemetlen mellékhatásoktól (fejfájás, hányinger, remegés, tachikardia, deperszonalizáció) sem mentes. Az őrölt dió illóolajának fő pszichoaktív hatóanyaga a miriszticin, melynek a nitrogénatomot nem tartalmazó alapváza hasonlít a meszkalinéhoz.
Pszilocibin gomba
Talán az egyik legmegbízhatóbb, legkevesebb kellemetlenséget (rosszullét, íz) okozó gomba a pszilocibin gomba, de éppúgy illegális, mint az LSD. A csekély mennyiség nem büntetendő, bár ennek meghatározása a gomba esetében nem túl egyértelmű. A tiltás országonként más és más. Kaliforniában még a spórák birtoklása is illegális, míg Hollandiában boltokban is kapható a pszilocibin gomba.
Spice füstölő
Pár éve felbukkant egy Spice néven legálisan árult illatos füstölő termékcsalád, melyet a marihuána helyettesítőjeként fogyasztanak. A különféle szárított növényeket tartalmazó termékekről a közelmúltban kiderült, hogy pszichoaktivitásuk olyan, a gyártó által eltitkolt szintetikus adalékanyagoknak köszönhető, amelyeket eleddig még a tudományos szakirodalom olvasóinak is csak szűk köre ismert. A Spice termékek – a tasakcímkék szerint – 6–8 növényt tartalmaznak, amelyek közül a legismertebbeket a 4. táblázat mutatja.
Kitűnik, hogy a keverék növényei a világ legkülönbözőbb földrajzi helyein és ökológiai viszonyai között élnek. (Milyen nehéz lehet ezeket beszerezni a füstölő összeállításához.) Egyik faj sem tartozik olyan növénycsaládba, amely hallucinogén hatású fajairól ismert. Megkérdőjelezhető, hogy a Spice és a rokon „elfüstölők” marihuána-szerű hatása ezen állítólagos növényalkotóknak tulajdonítható, vagy esetleg – a forgalmazók és a vásárlók előtt eltitkolt – szintetikus adalékokkal vannak „fűszerezve”.
Irodalom
- Doering Silveira E, Grob CS, Dobkin de Rios M, et al. Ayahuasca in adolescence: Apreliminary psychiatric assessment. Journal of Psychoactive Drugs 2005; 37(2): 129-133.
- Evans Schultes R, Hofmann A. The botany and chemistry of hallucinogens. (p.101-112) in Charles C. Thomas, Springield,Illinois,1973
- Nichols DE. Hallucinogens Pharmacology & Therapeutics 2004; 101(2):131–181.
- Pajkossy P, Demetrovics Zs. A kannabiszhasználat szerepe a pszichotikus állapotok kialakulásában. Psychiatria Hungarica 2007; 22(2):145-162.
- Shamanism and Its Discontents. Medical Anthropology Quarterly1988;2:102-20.
- Staford P. Psychedelics. Ronin Publishing, Oakland, California, 2003.
- Szendrei K. Cannabis as an illicit crop: recent developments in cultivation and product quality. Bulletin on Narcotics 1998; 50: 1-21.
- Ujváry I. A marihuána-probléma. Kultúrtörténeti és pszichofarmakológiai áttekintés. Psychiatria Hungarica 1995; 10: 413-425.
- Ujváry I. Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája. Psychiatria Hungarica 2000; 15: 641-687.
- Ujváry I. A látnoki zsálya (Salvia divinorum), egy új hallucinogén hatású növény, avagy egy „kiskapu” látomásokhoz. Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ rendezvénye, Budapest, 2005. december 7.
- Ujváry I. A hallucinogének első 110 éve. Látásmód és hatásmód. Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ rendezvénye, Budapest, 2007. november 28.
- Ujváry I. Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon. fuggosegek.blog.hu/2011/08/18/ujvary_istvan_szintetikus_kannabinoidok_a _sza- badpiacon
- Wollemann M. A kábítószerek molekuláris biológiai hatásmechanizmusa. Magyar Tudomány 2005; 4: 438-444.