A Müller Ferenc: Kambo kezelés (Phyllomedusa Bicolor) bejegyzés először a Sámánok és Entheogének jelent meg.
Müller Ferenc egy korábbi előadásának részleteinek leírását idézve:
Egy csodás kis élőlény – a Phyllomedusa Bicolor nevű amazonasi béka – testnedveit hozták el, egyenesen a brazil dzsungelek mélyéről, hogy megtisztítsa fizikai, energetikai és érzelmi testeinket.
A “Kambo” vagy “Sapo” elnevezések az óriás majombéka (Phyllomedusa bicolor) bőrváladékán alapuló évezredes hagyományú orvoslásra vonatkoznak.
Ez a békafaj az Amazonas medence északnyugati részén (Kolumbia, Peru és Brazília területén) őshonos. Eredetileg 53 törzs használta a begyűjtött bőrváladékot orvoslási céllal, de ez már csak 13 kis törzs körében maradt fenn. Az őslakosok felfogása szerint a Kambō segít megszabadulni a “panema”-tól. A panema elnevezés a depresszív tudatállapotra vonatkozik, ami minden későbbi baj, betegség és balszerencse melegágya. Ezt a rendkívül erős medicinát a törzsek sikerrel alkalmazták a kígyómarás, a malária, a sárgaláz és más járványos betegségek kezelésében is több ezer éven át.
A modern tudományos kutatás eddig 9 (!!) biológiailag aktív peptidet (kisméretű fehérjét) mutatott ki a békaméregben, amelyek orvosi felhasználása igen ígéretes – pl. az agy degeneratív megbetegedései (Alzheimer- és Parkinson-kór), depresszió, migrén, keringési problémák, érrendszeri elégtelenségek, terméketlenség, AIDS, hepatitisz, rák, stb…. Ezen kívül segíti az immunrendszert a bakteriális és vírusos megbetegedések elleni küzdelemben, gyulladáscsökkentő és egyben a legerősebb természetes antibiotikum is. Egy igazi “panacea,” vagyis egyetemleges orvosság.”
A KEZELÉSEK menetéről, módjáról:
A Kambo rituálé során használt, “Kambo Stick” néven kapható falemezkékre a Phyllomedusa bicolor bőrváladékát szárították rá. Ezt a szárítmányt, mint természeti medicinát, számos amazóniai nép (pl. matsés, katukina, kaxikawá, stb…) használja jelenleg is. Ezt a medicinát többnyire “kambo” vagy “sapo” (ejtsd: szápó) néven ismerik Dél-Amerikában.
A rituálé során alkalmazott módszer (a bőrfelszín megégetése faszénnel, majd a desztillált vízzel meglágyított bőrváladék égetett sebfelszínre történő helyezése) megegyező az említett népek által gyakorolt tradicionális mintával.
FIGYELEM!
- A Kambo rituálé egy önkéntes mérgezést jelent.
- A bőrváladékban lévő bioaktív peptideknek toxikológiai aspektusai vannak és a faszénnel történő bőrfelszín megégetésnek is lehetnek kockázatai (pl. fertőzés veszély).
- A Kambo rituálé egészségügyileg jótékony hatása nem bizonyított tudományosan.
- A Kambo rituálé alkalmazásának hosszútávú hatásai nem dokumentáltak kellőképpen tudományos konklúzió céljából.
- A beavatkozás hatása az egész testre kiterjed, rosszulléttel, megemelkedett pulzusszámmal és öntudatvesztéssel is társulhat. Mivel a helyszínen nem tartózkodik orvos, így az esetleges életmentő beavatkozás csak késleltetve történhet meg.
A Beavatkozásnak lehetnek kockázatai, szövődményei:
- hányás, hányinger, szédülés
- szívinfarktus
- eszméletvesztés
- légcső-, gégegörcs
- szívritmuszavar
- vérnyomásingadozás
A Kambo rituálé egészségügyi szempontból 100% biztonságos beavatkozásnak számít, viszont az esetleges komplikációk elkerülése érdekében az ALÁBBIAK KIZÁRÓ TÉNYEZŐNEK SZÁMÍTANAK:
- szervi szívproblémák
- krónikus alacsony vérnyomás
- terhesség
- szervbeültetés
- súlyos mentális problémák”
A Müller Ferenc: Kambo kezelés (Phyllomedusa Bicolor) bejegyzés először a Sámánok és Entheogének jelent meg, írta: saman.org.hu