A(z) Sámántudás ma 6. – Hoppál Mihály: Sámánok – lelkek – jelképek cikk, először a Sámánok és Entheogének oldalon jelent meg.
Hoppál Mihály előadása Sámánok – lelkek – jelképek címmel a Sámántudás ma sorozatban következik.
- Időpont: 2017. március 20.
- Helyszín: Fészek Művészklub, 1073 Budapest, Kertész u. 36.
- Facebook esemény
Hoppál Mihály kutatási területei a sámánizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás és a népi gyógyászat. A bölcsészettudományok doktora, az irodalomtudomány (néprajz) kandidátusa.
Az előadás során Hoppál Mihály filmjeiből láthatunk részleteket, könyveiből hallhatunk idézeteket a Medve Színpad művészeinek (Baranyai Rita és Berényi Dávid) előadásában. Murányi Ákos zenei improvizációja, és sámándobosok közreműködése ismét színesítik az előadást.
A Sámántudás ma sorozatot a Medve Színpad szervezi (vezetője: Halmy György).
Jegyelővételi lehetőség a helyszínen, 1500 Ft árban.
Telefonon érdeklődni lehet:
06 (70) 676 3777
Hoppál Mihály legújabban megjelent könyvéről:
“A sámánok rejtett és misztikus világába kalauzol Hoppál Mihály néprajztudós könyve, melybe több mint negyven év kutatását sűrítette. A szerző által készített, páratlan képek segítségével bepillantást nyerhetünk a sámánok mágikus szertartásaiba, gyógyító rítusaiba, de megismerkedhetünk a révülést elősegítő, szimbólumokkal gazdagon díszített dobjaikkal és hagyományos viseletükkel is. Hitelesen tárul fel előttünk az eurázsiai népek természetközeli világképe, melyben a sámánok alkotják az élő hidat földi valóságunk és a szellemek láthatatlan birodalma között, ahová csak a kiválasztottak léphetnek.
Jelen mű a Sámánok – Lelkek és jelképek címmel 1994-ben megjelent kötet szövegében és képanyagában egyaránt kibővített, átdolgozott, aktualizált kiadása, amely a szerző legújabb kutatási eredményeit is magában foglalja.”
Több info:
https://www.facebook.com/events/681715988682407/?active_tab=discussion
Telefonon érdeklődni lehet: 06 (70) 676 3777
„Jellegzetes volt a szertartások elején megidézni a sámán segítőszellemét, de ugyanilyen fontos volt a szertartás végén is egy rövid fohászt mondani:
„Amikor a hold feljön,
amikor a nap felkel,
a napunk kezdetén –
széthintem a szent folyadék-áldozatot,
amiből tenger lesz!
Leteszem az ételáldozatot,
Amiből a tajga lesz!
A tajga szellemgazdájából lett az Idő!
A sztyeppe szellemgazdájából lett a szikla!
Aki a dobverőt fogja, csak annak van sorsa,
A Mindenség útja az egyetlen!
Aki a dobot tartja, annak csak egy élete van,
A számtalan csillagnak egyetlen az útja!”/Ez a fohász/ Kenin-Lopsan /gyűjtéséből van/, aki egy kötetre való algis-t jegyzett le az 1970-es évektől a kilencvenes évek közepéig. Az algis egy olyan szövegfajta, amelynek a funkciója az, hogy a sámán kapcsolatba kerüljön a segítőszellemekkel, leírja a sámánok eszközeit, a sámánok utazásait (a valóságos és nem valóságos világba) stb. Röviden, a tuvai sámánének a szakrális kommunikáció egy különleges fajtája.”
(Hoppál Mihály: Sámánok világa, 128. o.)
„Szibériában, a Tobolszk vidékén lakó jurák-szamojédek (nyenyecek) között 1912-ben jegyezte le Toivo Lehtisalo finn kutató azt a mondát, amelyben egy sámánról van szó, aki a dobolás után Numhoz ment fel az égbe. Az azt mondta, hogy ő nem hívta magához, és ráparancsolt, hogy menjen Ngaához, vagyis a halálhoz, s legyen annak a veje. Hét napig vándorolt a föld alatt, amikor elérkezett a halál kunyhójához. De a halál a két lánya közül egyet sem volt hajlandó hozzáadni, hanem azt mondta, hogy maradjon ott nála és legyen a szolgája, mert ha nem, fölfalja. Ezután két napig küzdöttek egymással, s a halál teljesen kimerült, majd így szólt: „Kérlek engedj el! Ne ölj meg! Neked adom a legkisebb lányomat. Maradj velem, légy a segítőm. Ezután ha odafönt, a földi világban egy sámán jóindulattal sámánkodik, akkor elengedem a betegek lelkét”. – Így lett a sámán a halál veje.”
(Hoppál Mihály: Sámánok világa, 108. o.,)
