A(z) Szimbiózis Napok 2017 – Előadások sámánokról, hagyományokról cikk, először a Sámánok és Entheogének oldalon jelent meg.
A SZIMBIÓZIS kulturális antropológiai fesztivál immár 12. alkalommal kerül megrendezésre 2017. május 12-13-án az Auróra közösségi központban (Budapest VIII. ker. Auróra u. 11.). Idén is sokféle előadás, beszélgetés, alkotóműhely, kiállítás, film és zenei program várja az érdeklődőket.
Ízelítő a témákból: narratíva és emlékezet, Albánia, Afrokuba, a Kaukázus világa, totonák indiánok, “Az antropológia mesterei ma”: Victor Turner és a struktúra/communitas viszony, a sámánság vallásetnológia megközelítései, az őslakos hantik sámánhiedelmei, helyszellemek, közösségi élet és úton levés a kortárs orosz ortodoxiában, variációk akadálymentességre: mozgássérült emberek lakástörténetei (interjúelemző műhely), életmódok és értékrendek, test és lélek, testtudat és testélmények: az emberi test antropológiája, biciklikon: a kerékpár-jelenség, digitális történetmesélés: önismeret és önkifejezés a digitális korban, szoftverantropológia, táncantropológia, az üzleti élet antropológiája, “Nőügyek”, megfigyelői perspektívák, részvételiség, “Így kutatunk mi”…
Sámánokról is lesz pár érdekes előadás, ezeket itt felsorolom a részletes programtervért látogasd meg a Szimbiózis Napok 2017 weboldalát.
Szimbiózis Napok 2017
Szimbiózis Napok 2017 előzetes programterve (PDF)
Szimbiózis Napok 2017 Facebook eseménye és Facebook oldala
2017 május 12. péntek
14:30-15:00 Klubterem (pince) Kerezsi Ágnes: Az őslakos hantik sámánhiedelmei a 21. század elején
Az előadás során megismerkedünk a sámánmitológia jellemzőivel, ami a részletek sokszínűsége ellenére is néhány fontos dologban a különböző szibériai népeknél hasonlóságot mutat. Beszélünk a hanti sámánok tárgyi világáról, majd arról, hogy az obi-ugoroknál nem voltak a vallási tevékenységet hivatásszerűen végző, csak abból megélni tudó személyek, és senki nem monopolizálta a vallási élet egészét, hanem az több ember között oszlott meg. Ezeknél a népeknél hatféle különleges tudású személyt lehet megkülönböztetni. Ezekről is szó lesz az előadáson. Elemezzük a sámánszertartás fázisait, a sámánok feladatait is. Az előadás részeként megtekintjük Kerezsi Ágnes összeállítását saját expedíciós felvételeiből a különböző típusú sámántevékenységekről, a kutató magyarázatával. Ilyen a szent láda emelgetése, vödörrel, dobbal való sámánkodás, áldozati szertartás, az áldozati rénszarvas feláldozása az istenek tiszteletére, jóslás stb.
15:15-16:15 Klubterem (pince) S. Varga Ilona: Látványrégészet a közelmúltból – Képek és élethelyzetek a Kaukázus világából
S. Varga Ilona (ALion) fotográfus kaukázusi kultúrakutató útra ment. Az ősi világok maradványainak fotózása közben az elmúlt (?) kommunista időszak maradványaiba futott bele úton-útfélen. Vajon ezek hanyagságból, mókából, néhol félelemből vagy megtartott kegyeletből maradtak fent?
Az elmúlt hosszú évtizedekben a szovjet „kulturálódás” maradandó nyomokat hagyott mind az emberek tudatában, szellemiségében, mind az őket körülvevő világ látványos, megalomán, környezetszennyező mivoltában. Az előadás képsorai egy virtuális régészeti múzeumot tárnak elénk. A közelmúlt, valamint a régmúlt értékeit és értéktelenségeit, melyek mintegy szimbiózisban élnek tovább a posztszovjet világban. www.alionphoto.com ▪ www.alionfoto.hu ▪ www.flickr.com/a_lion ▪ http://500px.com/ALionPhoto
16:15-17:15 Kisterem (földszint) Schiller Katalin: Totonák indiánok hagyományok és modernizáció között
Előadás és beszélgetés a totonák indiánok hagyományairól és azok változásairól a technikai újdonságok és egyéb modernizációs folyamatok hatására. Terepmunka-beszámoló „Így kutatunk mi” stílusban – frissen a terepről érkezett antropológustól, színesen, fotóillusztrációkkal.
19:15:19:45 Nagyterem (földszint) Turós Margareta: Palo Monte – az afrokubai vallás
Palo Monte – vallás, mágia, egy nép sorsa, isteni erő, Sátánnal való paktum, kommunikáció a halottak szellemeivel, transz és extázis. Mindez egy afrikai ősi hagyaték. A XIII. századtól a XIX. századig az afrikai rabok százezrei érkeztek Kubába, ahol nagy többségük a cukoriparban kezdett el dolgozni. Az afrikai rabok magukkal hozták az afrikai hiedelmeket, amelyek találkoztak a kubai hittel, és a kettő keverékeként alakult ki a Palo Monte, amely a természeti erők imádásában valamint azon a hiten alapszik, miszerint a halottak szellemei az élőkkel együtt népesítik be a földet. Azért, hogy megoldják a mindennapok problémáit, sok kubai fordul a palo vallás gyakorlóihoz, az ősi titkok birtokosaihoz, a „paleros”-okhoz. Nem sok írott anyag szól a palo titkairól, mivel ezeket apáról fiúra adták át, de utazzunk együtt Wilson paleróhoz, és hagyjuk elbűvölni magunkat a rum és cigarre, a salsa és az ősi afrikai mese és mágia által.
2017 május 13. szombat
15:45:17:00 Nagyterem (földszint) Szathmári Botond: A sámánság vallásetnológiai problémái
Előadás és beszélgetés. Az előadás felvázolja a sámánság körüli etnológiai vitákat (a samanizmus fogalomhasználatának problémája, a sámánság vallási tipologizálása, a sámánság eredetének, illetve a sámánság elterjedésének kérdése, a sámánság jelenségének definíciós kísérletei stb.). A képekkel tűzdelt előadást beszélgetés követi a közönség bevonásával.
17:15-18:15 Kisterem (földszint) Nádori Judit Keya: A helyszellemek kultúraformáló ereje
Nádor Judit előadásában bemutatja a dél-amerikai sámáni hagyományok tanulása és tanulmányozása során szerzett tapasztalatai alapján összeállított „Géniusz-térképeket”. A helyszellemek „működéséről”, nyelveket és művelési mintákat inspiráló képességéről is beszél, valamint arról, hogy miképpen próbálják befolyásolni hajlandóságukat a sámánok. Rámutat arra, hogy a helyszellemek, illetve általában a szellemvilág – a másik, a láthatatlan valóságtartomány – működésének mélyebb megismerése által saját kultúránk gyökereire is ráláthatunk.
A szervezők a programváltozás jogát fenntartják, így részvétel előtt érdemes szétnézni a honlapjukon az előadások pontos helyszíne és időpontjai iránt.
